Fórum
 

 Ez az oldal a jobb kapcsolattartás jegyében született. Várjuk hallgatóink kérdéseit, véleményét e-mail-ben. A szakmai (anatómia, sejt-, szövet- és fejlődéstan tárgyat, az oktatást, számonkérést, tanmenetet, tananyagot, problematikus részeket stb. érintő) kérdésekre oktatóink válaszolnak a honlapon. Ugyancsak várjuk a honlappal kapcsolatos megjegyzéseket. (2002. októbere óta)
 

Levél írása: altdorf@ana.sote.hu címre


Az eddig beérkezett levelekből:
 

 

2009. okt. 19., Kálmán professzorhoz érkezett kérdés:

Tisztelt Tanár Úr,


... vagyok, első évfolyamos hallgató. Szövettant tanultam a Funkcionális anatómiából és ahogy sejt-sejt kapcsolatokhoz értem, elővettem a Tanár Úr által tartott előadáson írt jegyzetemet. Az előadáson a zonula adherenst és a desmosomát hasonlítottuk össze (állapítottuk meg, hogy hasonlóak), míg a Funkcionális anatómia a macula adherens és a desmosoma közé állít ilyen kapcsolatot.

Szeretném, megkérdezni, hogy mi a különbség a zonula adherens, a  macula adherens és a desmosoma között.

Válaszát előre is köszönve
 

Válasz:

 

Tisztelt Hallgató!

 

Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy az elektronmikroszkópos elnevezések abból az időből származnak, amikor a molekuláris összetételt még nem ismerték. (Általában nomenklatúrai problémánál célszerű visszamenni addig az időig, amikor a név keletkezett.) Ekkor a zonula és a macula adherens közötti lényeges különbséget az alakban látták. Ugyanakkor az elektronmikroszkópos szerkezet hasonló volt mindkettőnél:
elektrondenz anyag a sejtmembrán belső oldalán, belesugárzó fonalakkal. Fénymikroszkóppal már láttak kapcsolódási pontokat
korábban is hámsejtek között, odafutó fibrillumokkal ('tonofibrillumok'), ezt nevezték el dezmoszómának, később ez azonosnak bizonyult a macula adherenssel.

A biokémiai analízis kiderítette, hogy a lényeges különbség nem az alak, hanem a fonalrendszer összetétele: a 'zonulánál' aktin, a 'maculánál' intermedier filamentum (hámszövetben, amire ez a struktúra tkp. jellemző, egyfajta keratin).

Tehát a válasz: a 'macula' és a 'dezmoszóma' szinonímák, a 'zonula' és a 'macula' EM képe igen hasonló, de összetételük, alakjuk, elhelyezkedésük (apikális ill. mélyebb) és funciójuk (a macula a tkp-i összetartó, a zonula a hámsejt, és ezen át a hámképződmény alakját szabályozza) eltérő.

Amikor az aktintartalmú kapcsolóhely nem 'zonula', akkor a 'fascia adherens' vagy 'punctum adherens' használatos. Ezek nem-hám jellegű sejteknél fordulnak elő (glia, szívizom).

 

Dr. Kálmán Mihály

egyetemi tanár


 

Tisztelt Oktatók!

 

A tankönyvekben találkoztam már az arcus Riolani nevű anastomosissal, ennek világos a jelentése, de a Riolani major, minor , Riolani I, II fogalmak pontosan mit takarnak?

Válaszukat előre is köszönöm,

Héra László Ádám ÁOK II. D/2

 

Válasz:

 

Kedves Héra László Ádám!

  • Arcus Riolani major: a flexura coli sinistránál jön létre (a. colica media + sinistra között)

  • arcus Riolani minor: a. pancreaticoduodenalis sup. és inf. között teremt összeköttetést.

    A lényeg az a. mesenterica sup. (a középbél arteriája!) összefüggése a tr. celiacus (az előbél hasi szakaszának ellátó ere) ill. az a. mesenterica inf. (utóbél arteria) ellátási területével a határoló struktúráknál.

>Riolani I, II fogalmak pontosan mit takarnak?

A számozás egyéni, szerencsésebb a maior, minor megnevezés!

 

Üdvözlettel kívánok sok sikert:

 

dr. Altdorfer Károly
egyetemi adjunktus
tanulmányi felelős


Tisztelt Altdorfer Tanár úr!

Február 19-én az első évfolyam anatómia előadásán levetítették a Szív fejlődése c. filmet. Számítógépról történt a vetítés, ezért azt reméltem, hogy meg tudom találni a honlapon, de nem sikerült. Azt szeretném megtudni, hogy van-e valami lehetőség arra, hogy ezt a filmet megszerezzem.

Köszönettel:

Bálint Zsuzsanna ÁOK I. évf.

 

Tisztelt Oktatok!

Az egyik anatomia eloadason lattunk egy csodalatos filmet a sziv fejlodeserol. Sokunk kerese, hogy elerhetove valjon a film szamunkra. Nagy segitseget nyujtana a fejlodestan tanulasaban. Ahogy elneztem az eloadot, szinte minden hely foglalt volt, tehat nem az a gond, hogy nem lattuk, hanem hogy szeretnenk meg parszor megnezni, hogy rogzuljon.

Koszonettel: L.L (AOK I.)

 

Válasz:

Kedves Hallgatók!

1) Ilyenkor mindig meg kell kérdezni az előadót, mivel ő az illetékes.

2) Dr. Hajdu Ferenc docens az alábbiak közlésére kért meg:

a "Szív fejlődése" című CD-t ki nem adhatjuk,

le nem másolhatjuk,

egyedüli megoldásként az kínálkozik, hogy egy tantermi ismétlő vetítést tartunk, amennyiben ezt megszervezik.

Ehhez a tanterem üressége kell (ne legyen akkor előadás),

valamint egyeztetés (a projektor miatt; tel.:3633) szükséges.

 

Jó tanulást kívánok!

 

Üdvözlettel:

Altdorfer Károly dr.

ÁOK II. évfolyamfelelős


From: kgart@freemail.hu

Subject: sos kérdés

 

Kedves Fórum Olvasók!

Tudna-e nekem válaszolni valalaki az ügyben, hogy amennyiben anatómia vizsgán a bonctermi részen átmentem, de a szövettan nem sikerült, akkor a vizsga mindkét felét meg kell-e ismételni, vagy csak a szövettant?

Köszi: Gabi

Válasz:

Amennyiben a mi Intézetünkben vizsgázott, akkor a bonctermi kettes (vagy jobb jegy) esetén NEM KELL megismételni a gyakorlati vizsgát, de az utána következő ELMÉLET teljes részét (szövettant IS, tételeket IS) le kell tennie.

Amennyiben szeretné, természetesen meg lehet ismételni a gyakorlati vizsgáját is (de ezt említse a vizsgáztatónak, mert automatikusan elfogadottnak, teljesítettnek vesszük a gyakorlati jegyet).

Ha a bonctremi jegye 1/2, akkor sajnos azt is meg kell ismételni.

 

Jó tanulást kívánok:

Altdorfer Károly dr.


Gratulälok a kepekhez, amiket az intezet honlapjära tettel, nagyon tetszettek. A szigorlatrol szolo kepek a legszebbek. Az embernek kedve
tämadna meg egyszer levizsgäzni anatomiäbol."
(felsőéves hallgató leveléből)


Date sent: Tue, 17 Dec 2002
From: fusz@freemail.hu
Subject: szakmai tárgyú kérdés

A segítségüket szeretném kérni, mivel a kéz és a láb egymás után következő rétegei nem világosak számomra. Különösen az, hogy mi mivel van egy síkban. Előre is köszönöm segítségüket:
K. Zoltán

Válasz:

Kedves Kolléga!

A kézen a tenyéri felszín középső részében (mesothenar) a lábon a talpi felszínnek szintén a középső részében (eminentia plantaris intermedia) találunk réteges elrendeződést.

A mesothenar rétegei (a felszín felől):

  • Bőr, bőralatti kötőszövet
  • Aponeurosis palmaris
  • Arcus palmaris spfc. és közvetlen ágai
  • Nn. digitales communes (a n. medianus és a n. ulnaris ágai)
  • Tendines m. flexoris digitorum spfc.
  • Tendines m. flexoris digitorum prof. és a mm. lumbricales
  • M. adductor pollicus, caput transversum
  • Arcus volaris profundus
  • Mm. interossei ventrales és dorsales
  • Mind a thenar, mind a hypothenar izmai kúpszerűen fogják körül a megfelelő kézközép csontot.

Az eminentia plantaris intermedia rétegei (a felszín felől):

  • Bőr, bőralatti kötőszövet
  • Aponeurosis plantaris
  • Nn. digitales communes (a n. plantaris medialis és lateralis ágai)
  • M. flexor digitorum brevis
  • Tendo m. flexoris digitorum longi, mm. lumbricales és a m. quadratus plantae
  • M. adductor hallucis, caput obliquum és transversum
  • Arcus plantaris (a. plantaris lateralis végága)
  • Mm. interossei ventrales és dorsales
  • Tendo m. peronei longi

Az eminentai plantaris medialis és lateralis izmai kúpszerűen fogják körül a megfelelő lábközép csontot.

prof. Réthelyi Miklós


From:  <malay@hu.inter.net>
Date sent: Tue, 26 Nov 2002 21:44:30 +0100

Tisztelt Oktatók!

Én elsőéves hallgató vagyok az ÁOK-n. A bonctermi gyakorlatokon 2, ill. 3 készítménnyel találkoztunk. (Alsó-, felsővégtag (amit mi boncoltunk, és a bemutatók)). A készítmények legalább annyira különböztek egymástól, mint az emberek! Azt viszont nem értem, hogy az idegek miért ágaznak el különböző magasságokban!

Mitől függ, hogy az egyik készítményen az idegek (itt természetesen a idegrostok kötegét értem) inkább a végtag proximálisabb területén ágaznak el, még a másiknál a distálisabb részen? Ugyanezt lehet megfigyelni az artériákkal kapcsolatban is! Láttam az atlaszban, hogy mennyi variációja van a tenyéri íveknek (pl az arcus palmaris profundus-nak)! Mi miatt alakulnak ki ezek a különbeségek, és miben lesz más? Genetikusan öröklődnek ezek a tulajdonságok?

Ezek a kérdések jutottak az eszembe, és gondoltam, ha van egy ilyen lehetőségem, akkor megkérdezem.

Előre is köszönöm a válaszukat!

Sz. N.

Válasz:

Az idegekben az idegrostokat a perineurium fogja össze kötegekbe, a kötegeket pedig az epineurim tarja össze egységes ideggé és kapcsolja a környezethez. Az idegek oszlásánál 1-1 perineuriummal körülvett idegrost köteg önállósodik. Az önállósodás különböző magasságban történhet, és ezzel magyarátható az idegek eltérő oszlási mintázata.

Az erek kialakulásánál kezdetben egy gazdag érhálózat található, ebben alakulnak ki - valószínűleg a lokális áramlási viszonyoknak megfelelően - a végleges artériák. A nagyszámú ismert érvariáns is azt mutatja, hogy az erek kialakulása - bizonyos szabályos érlefutásokon belül - esetleges.

A kérdésben nem szerepelt, de valamennyire hasonló téma a mirigyek lebenyes szerkezetének létrejötte. Ebben az esetben a kötőszövet bizonyos elemei a meghatározók. Ezen sejtek működésének a kísérletes kikapcsolása esetén a hámcsapból lebenyezetlen mirigyállomány alakul ki.

prof. Réthelyi Miklós


Date sent: Sat, 30 Nov 2002 17:03:22 +0100 (CET)
From: xy <csincsilla_g@freemail.hu>
 

Tisztelt "válaszoló oktató"!

Közelegvén a vizsgaiőszak,a következő kérdésekkel fordulok Önhöz:
Az első évesek félévi kollokviumán a bonctermi gyakorlati vizsgán lesz e teljes preparátum (törzs-, nyak-, mimikai izmok), vagy csak alsó, felső végtag?
Lehet e tudni előre, hogy kik-pontosan mely oktatók- fognak vizsgáztatni félévkor az első évfolyamon?
Válaszait előre is köszönöm!

Válasz:

Az I. évesek félévi kollokviumán a bonctermi gyakorlati vizsga végtagokon történik. A vizsgáztatók személyét az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet nem közli előre.
Általános elvek:
  1) gyakorlat vezető a saját csoportjának hallgatóit nem vizsgáztatja;
  2) ismételt vizsga esetén a vizsgáztató személye változik.

prof. Réthelyi Miklós


Tisztelt Altdorfer Tanár Úr!

A nagyapám, dr. Bollobás Béla régi fényképei közt találtam egy képet egy 1929-ben tartott anatómia előadásról. Meglepett, hogy mennyi minden
azonos a mai előadásokon (mutató pálca, rajzok, ismerős csontvázak stb.) és gondoltam, elküldöm. Esetleg tudja használni a honlap egy részén
dekorációként (bár az intézetnek biztos vannak hasonló képei). Ha nem, akkor is talán érdekességként szolgál.

Tiszteletel,
B. M.
ÁOK IV.

Date sent: Tue, 26 Nov 2002 00:11:05 +0100


Tantermi előadás, 1929
 


Date sent: Fri, 18 Oct 2002 19:58:18 +0200
From: neptune1295@walla.co.il
Subject: suggestion for some new features

the anatome website cointains a lot of usefull information, but from my point of view lacks helpfull information about anatomy.
maybe it would be possible to add some links to teaching sites?
i know one of them, and i think it is very helpfull url:
www.getbodysmart.com

with best regards

(1st year , em)

Thanks, I've added this site to the Links. K. Altdorfer


From: <malay@hu.inter.net>
Date sent: Thu, 10 Oct 2002 21:52:55 +0200

Szerintem, ami ráférne az oldalra: egy szimpla szókereső! Nagyon hosszadalmas átnézni az egészet, ha csupán egy bizonyos dolgot keresel!
Tudom, jól leszűkíthető a témakörökkel, de még így is! Pláne, ha nem tudsz témakört rendelni az általad keresett szóhoz! Sejtem, hogy ez nem valami egyszerű feladat!

A szövettan konzultáció hogy néz ki? Azt láttam, hogy ki tartja, de ott mit lehet csinálni? Meg lehet nézni a metszeteket, elmagyarázzák amit nem értesz, vagy csak magam nézegethetem át a dolgokat, mint az anat múzeumban?

(ÁOK I.)


From: "Dr. Vasas Livia" <lvasas@lib.sote.hu>
To: "'rethelyi@ana.sote.hu'" <rethelyi@ana.sote.hu>
Subject: honlap
Date sent: Sat, 12 Jan 2002 14:46:54 +0100

Elnezest, hogy zavarom, de nagyon jo a honlapjuk.
Vasas Livia


From: <szatam@hotmail.com>
Date sent: Fri, 01 Oct 1999 13:42:35 CEST

Koszonom az ertesitest az Intezet honlapjarol.

Annyi gondom akadt mindossze, hogy Netscape 4.5 alatt olvasva a gep sem az o: sem az u:, sem az u" betuket nem tudja elolvasni. Az
elso helyett mindenhol OE-t ir a masodik ketto helyere mindenhol i-t, ami megneheziti az olvasast. Minezzel egyutt az egesz nagyon jo. Kifejezetten erdekesnek talaltam a hallgatoi velemenyek leirasat, es negyon tetszett a Kapcsolatok osszevalogatasa is.
Meg egy aprosag: a hallgatoi velemenyeknel leirt idezetbol kimaradnak a space-k Netscape-pel olvasva, ami sinta elvezhetetlenne teszi. A fenti aprosagokon fogalmam sincs lehet-e egyaltalan javitani, de nem is olyan fontosak. Talan par komolyabb ujsag honlapjanak az elerhetosegi cimet is megadnam, mar csak a kollegaknak segitsegul (New England Journal of Medicine, JAMA, stb...). Az otleteket semmikepp sem kritikanak szantam, az egesz ugy szuper, ahogy van.
(Sz. T.)
 


Tanterem -kívülről

Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.
Postacím: 1450 Budapest, Pf. 95 Hungary
Tel.: (36-1) 459-1500 / 53600  Fax: (36-1) 215-51-58