Denis Berdajs: A szinuszcsomó vérellátása és annak klinikai jelentősége

SZAKDOLGOZAT
Denis Berdajs ÁOK. VI. évf., E/1.
Alkalmazott és Klinikai Anatómiai Laboratórium
2001.

Konzulens: Dr. Patonay Lajos
Bíráló bízotság tagjai: Prof. Dr. Réthelyi Miklós, Dr. Madarász Magda

Bevezetés
Az ember szívritmusa miogén eredetű, vagyis magából a szívizomból származik. A jobb pitvar falában elhelyezkedő, módosult szívizomsejtekből álló, úgynevezett “pacemaker” régiót, vagy szinuszcsomót, nodus sinuatrialis-t, Keith és Flack írták le 1907-ben. Számos belgyógyászati, kardiológiai kórkép létezik, ahol a szinuszcsomó területének vérellátása valamilyen formában károsodik, koszorúér szűkület illetve elzáródás következtében. Napjainkban, a szívsebészetben bekövetkezett szemléletváltás és az új műtéttechnikai módszerek következtében egyre többször vetődik fel annak a kérdése, hogy vajon nem éppen a sebészi beavatkozás során bekövetkezett, a szinuszcsomót ellátó arteria nodi sinuatrialis sérülésével magyarázhatóak a posztoperatív szövődményként fellépő ritmuszavarok. Célkitűzésem az volt, hogy beazonosítsam a szinuszcsomó pontos elhelyezkedését és topográfiai viszonyait, megkeressem az azt ellátó erek eredését és leírjam azok lefutását, valamint klinikai anatómia szemszögből következtetéseket vonjak le a munkám során szerzett tapasztalatokból.

Anyag és módszer
Vizsgálataimat 50, nem kardiális kórok miatt elhalt humán kadáverből származó szíven végeztem. A coronáriákat, bárium szulfát tartalmú röntgen kontrasztanyaggal töltöttem fel, majd azokról AP irányú röntgen fölvételeket készítettem. Ezt követően a szíveket, a további feldolgozás és preparálás céljából Patonay szerint befixáltam. Operációs mikroszkóp valamint binokuláris lupe alkalmazása mellett a szinuszcsomó területét, valamint az azt ellátó ereket kipreparáltam.

A szinuszcsomó elhelyezkedése, anatómiája
A szinuszcsomó elhelyezkedését a vena cava superior posterolateralis részének és a jobb pitvar sulcus terminalis kezdeti területének találkozási vonalánál írják le. Kiterjedése változatos, általában 4-5 mm széles és 1-1.5 cm hosszú, alakja leginkább a marharépára emlékeztet. A sinuscsomó felkeresésében nagy segítségemre volt az arteria nodi sinuatrialis, amely a sinuscsomó vérellátását végzi. Az arteria nodi sinuatrialis a sinuscsomó állományában végágakra oszlik, vagy azon áthaladhat, így tehát a sinus csomó elhelyezkedését mintegy kijelöli (ábra).

Eredmények
A preparált készítmények és a koronarográfiás röntgenfelvételek alapján megállapítható, hogy a sinuszcsomót ellátó artéria eredhet a jobb vagy a bal coronariából. A bal coronariából eredő artériák 34%-os gyakorisággal, míg a jobb coronariából eredő artériák 66%-ban fordulnak elő (táblázat).

A bal coronariából eredő artéria nodi-sinuatrialis eredhet a bal coronária fő törzséből, vagy a ramus circumflexusból.

A jobb coronáriából eredő arteria nodi sinuatrialist két fő csoportba soroltam. A besorolás az alapján történt, hogy az arteria nodi sinuatrialis hol veszi eredését. Mint fontos vonatkoztatási pontot, a jobb coronariából eredő ramus marginalis eredése helyét vettem.

A ramus marginalis dexter leválása előtti szakaszból eredt az artériák 94%-a. Ezt az artériacsoportot a vena cava superior falán történő lefutásuk alapján további három típusba soroltam. A vena cava superiort jobb oldalról megkerülő, és a septum interatriale felső-hátsó határát nem keresztező arteria nodi sinuatrialis 61%-ban fordult elő. Viszont ha az artéria nodi sinuatrialis a vena cava superiort bal oldalról kerüli meg, akkor a lefutása során keresztezi a sulcus interatrialis posteriort. Ezt a variánst az esetek 33%-ban találtam.

Az esetek 6%-ban az arteria nodi sinuatrialis két ágra oszlik. A két végág külön–külön, jobb- és baloldalról kerüli meg a vena cava superiort. A sinuscsomó szövetében a jobb és baloldalról jövő ágak ismét egyesülnek. Az említett arteria nodi sinuatrialis végágai, a vena cava superior fala mentén egy “érgyűrűt” képeznek.

A jobb coronaria ramus marginalis leválása utáni szakaszából eredő arteria nodi sinuatrialist az esetek 6%-ban találtam. Ezen artéria a jobb pitvar hátsó falán fut le.